Mit csinál a lutein és a zeaxantin a szemben, mely ételekben van a legtöbb, mit mutatott ki az AREDS2-vizsgálat, és mennyi a lutein 30 mg-os adag? Közérthető összefoglaló táblázatokkal.
A lutein és a zeaxantin két sárga színű karotinoid, amely a szem ideghártyájának közepén, a sárgafoltban (makula) halmozódik fel, és ott a beérkező kék fény egy részét szűri. Napi szükségletet hivatalosan nem állapítottak meg, a kutatásokban étrendből napi 5–10 mg lutein-zeaxantin-bevitelt tartanak kedvezőnek, a nagy AREDS2-vizsgálatban pedig napi 10 mg luteint és 2 mg zeaxantint adtak. A legjobb forrásai a sötétzöld leveles zöldségek, a tojássárgája, a zöldborsó és a kukorica.
Az alábbiakban összefoglaljuk, mit tudunk ma erről a két tápanyagról: hol található a szervezetben, mely ételek tartalmazzák a legtöbbet, mit mutattak ki a szemészeti kutatások, és mire érdemes figyelni, ha étrend-kiegészítőt választ, például lutein 30 mg-os készítményt.
A lutein és a zeaxantin a xantofillok közé tartozik, ezek a karotinoidok oxigéntartalmú változatai. Rokonságban állnak a béta-karotinnal, de a szervezet nem alakítja át őket A-vitaminná, vagyis nem „provitaminok”. Kémiailag nagyon hasonlóak: a zeaxantin a lutein izomerje, a két molekula csak egy kettős kötés helyében különbözik. A szervezetben egy harmadik rokon vegyület, a mezo-zeaxantin is megtalálható, amely főként a retinában, luteinből alakul ki.
Az emberi szervezet ezeket a karotinoidokat nem tudja előállítani, ezért csak táplálékkal vagy étrend-kiegészítővel juthatnak be. Zsírban oldódnak, így a felszívódásukhoz zsiradékra van szükség: egy spenótsaláta olívaolajjal vagy egy tojásos étel jobb forrás, mint ugyanannyi zöldség zsiradék nélkül.
A lutein és a zeaxantin a vérből a szem több részébe, legnagyobb koncentrációban a sárgafoltba jut. Ez a retina mindössze néhány milliméteres központi területe, amely az éles, részletgazdag látásért felel, ezzel olvasunk és ismerjük fel az arcokat. A sárgafolt sárga színét éppen ezek a pigmentek adják, ezért makulapigmentnek is nevezik őket. A szemlencsében is kimutathatók, és kisebb mennyiségben az agyban és a bőrben is jelen vannak.
A kutatók két fő szerepet tulajdonítanak a makulapigmentnek:
Megfigyeléses vizsgálatokban a lutein- és zeaxantinban gazdagabb étrend gyakran együtt járt az időskori makuladegeneráció (AMD) kisebb előfordulásával. Az ilyen összefüggés azonban nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot, hiszen aki sok zöldséget eszik, az általában más tekintetben is egészségesebben él. Ezért voltak fontosak a nagy, randomizált vizsgálatok.
Az Egyesült Államok Nemzeti Szemészeti Intézete (NEI) által szervezett AREDS2-vizsgálatban több mint 4 000, 50–85 éves résztvevő vett részt, akiknél már fennállt az előrehaladott AMD kialakulásának magas kockázata. A korábbi AREDS-formulához (C-vitamin, E-vitamin, cink, réz, béta-karotin) adtak luteint (10 mg) és zeaxantint (2 mg), omega-3 zsírsavakat, vagy mindkettőt, és öt éven át követték őket.
Az eredmények árnyaltak, ezért érdemes óvatosan fogalmazni:
Fontos: az AREDS2 olyan embereket vizsgált, akiknek már közepes fokú AMD-jük volt. Az eredményekből nem lehet arra következtetni, hogy egészséges szeműeknél a lutein megelőzi a betegséget. A NEI is hangsúlyozza, hogy a formula a megfelelő stádiumban lévő betegeknek, szemorvosi javaslatra szól. Ha Önnél makuladegenerációt állapítottak meg, a kiegészítők használatáról szemorvosával egyeztessen.
Az Európai Unióban jelenleg nincs engedélyezett egészségre vonatkozó állítás a luteinre vagy a zeaxantinra. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a beadott kérelmek alapján nem tartotta kellően igazoltnak a látásra vonatkozó hatást. Ezért egy étrend-kiegészítő címkéjén sem szerepelhet, hogy a lutein „javítja a látást”. A szemhez kapcsolódó engedélyezett állítások más tápanyagokra vonatkoznak: például a cink, az A-vitamin és a B2-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához.
A leggazdagabb források a sötétzöld leveles zöldségek, de a tojássárgája is figyelmet érdemel, mert a benne lévő zsiradék miatt a lutein jól hasznosul belőle. A zeaxantin főként a narancssárga és sárga színű növényekben, például a kukoricában, a narancssárga paprikában és a goji bogyóban fordul elő nagyobb arányban.
| Élelmiszer | Lutein + zeaxantin (µg/100 g, kb.) |
|---|---|
| Fodros kel (kale), főzve | 18 000 |
| Spenót, nyersen | 12 200 |
| Spenót, főzve | 11 300 |
| Petrezselyemzöld, nyersen | 5 600 |
| Pisztácia | 2 900 |
| Zöldborsó | 2 500 |
| Római saláta | 2 300 |
| Cukkini, héjjal | 2 100 |
| Brokkoli, nyersen | 1 400 |
| Kelbimbó, főzve | 1 300 |
| Tojássárgája, nyersen | 1 100 |
| Csemegekukorica | 640 |
| Tojás, egész | 500 |
Kerekített, tájékoztató értékek az USDA tápanyag-adatbázisa alapján. A tényleges tartalom fajtától, évszaktól és elkészítéstől függően jelentősen eltérhet.
A táblázatból látszik, hogy egy marék (kb. 50 g) spenót körülbelül 6 mg lutein-zeaxantint tartalmaz, ami már a kutatásokban kedvezőnek tartott tartományba esik. Egy tojás ennél jóval kevesebbet ad, de jól hasznosuló formában.
A luteinre és a zeaxantinra nincs hivatalos ajánlott napi beviteli érték (NRV), mert nem számítanak esszenciális tápanyagnak abban az értelemben, ahogy a vitaminok. A szakirodalomban az alábbi számok fordulnak elő:
| Mennyiség | Mit jelent? |
|---|---|
| 1–3 mg/nap | A nyugati típusú étrend becsült átlagos bevitele |
| 5–10 mg/nap | Étrendi modellekben elérhetőnek és kedvezőnek tartott mennyiség (lutein + zeaxantin) |
| 10 mg lutein + 2 mg zeaxantin | Az AREDS2-vizsgálatban használt napi adag |
| 1 mg/testtömeg-kg/nap | Az EFSA által a luteinre (élelmiszer-adalékként, E 161b) megállapított elfogadható napi bevitel, 70 kg-os felnőttnél kb. 70 mg |
| 0,75 mg/testtömeg-kg/nap | Az EFSA által a szintetikus zeaxantinra biztonságosnak ítélt bevitel, 70 kg-os felnőttnél kb. 53 mg |
A „lutein 30 mg” keresés gyakori, mert több készítmény ezt az adagot tartalmazza. A 30 mg napi lutein háromszorosa az AREDS2-ben alkalmazott mennyiségnek, de jóval az EFSA által megállapított elfogadható napi bevitel alatt marad egy átlagos testsúlyú felnőttnél. A rendelkezésre álló vizsgálatok szerint a lutein jól tolerálható; a legismertebb, ártalmatlan mellékhatás a bőr enyhe sárgás elszíneződése (karotenodermia) nagyon nagy, tartós bevitel mellett.
Nagyobb adagtól nem feltétlenül várható arányosan nagyobb haszon: a makulapigment-sűrűség a vizsgálatok szerint néhány hónap alatt, fokozatosan emelkedik, és az egyéni különbségek nagyok. Ha tartósan szed luteint, a csomagoláson feltüntetett napi adagot ne lépje túl.
Elsőként mindig az étrendet érdemes rendbe tenni. Étrend-kiegészítő akkor jöhet szóba, ha valaki ritkán eszik zöld leveles zöldséget, illetve ha szemorvosa javasolja. Gyakrabban felmerül:
Az időskori tápanyagigényről bővebben a Vitaminok és ásványi anyagok az időskori egészségért című cikkünkben olvashat, az A-vitamin látásban betöltött szerepéről pedig az A-vitaminról szóló cikkünkben.
Ha a napi étrendje mellé kényelmes formában szeretné pótolni, nézze meg a NICS Lutein 30 mg + Zeaxanthin terméket. A termékoldal szerint luteint, zeaxantint, cinket, szelént, E-vitamint, A-vitamint, rezet és 25% antocianint tartalmazó fekete áfonya kivonatot tartalmaz. A cink és az A-vitamin hozzájárul a normál látás fenntartásához.
Étrendből bevitt mennyiségben nem ismertek kockázatok. Étrend-kiegészítőként a szokásos adagokban jól tolerálhatónak tartják. Óvatosság javasolt:
Ha látásában hirtelen változást észlel (torzult egyenes vonalak, szürke folt a látótér közepén, homályos központi látás), ne étrend-kiegészítővel próbálkozzon, hanem mielőbb forduljon szemorvoshoz.
Kémiailag nagyon hasonló karotinoidok. A lutein inkább a sárgafolt szélén, a zeaxantin a központjában dúsul fel. A lutein a gyakoribb az ételekben, a zeaxantin főleg a kukoricában, a narancssárga paprikában és a goji bogyóban fordul elő nagyobb arányban.
A vizsgálatokban a makulapigment-sűrűség jellemzően több hónapos rendszeres bevitel után emelkedett. Gyors, érezhető hatásra nem érdemes számítani, és az EU-ban luteinre nincs engedélyezett egészségre vonatkozó állítás.
Általában igen, de ellenőrizze, hogy a multivitamin nem tartalmaz-e szintén luteint, A-vitamint vagy cinket. Az összeadódó mennyiségek ne lépjék túl a csomagoláson javasolt napi adagokat.
Zsírban oldódó, ezért zsiradékot is tartalmazó étkezés közben vagy közvetlenül utána a legjobb, például reggelinél vagy ebédnél.
Ezt a kutatások nem igazolták. Az AREDS2 már közepes fokú AMD-ben szenvedő embereket vizsgált, és ott is csak a formula egészét értékelték kedvezően. A szem egészségéhez a változatos étrend, a dohányzás kerülése és a rendszeres szemészeti vizsgálat a legfontosabb.
Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a változatos, kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot. Egészségügyi panasz esetén forduljon orvoshoz, gyógyszerszedés, várandósság vagy szoptatás esetén szedés előtt kérje ki orvosa véleményét.